Bármennyire is szeretnénk, már soha nem láthatjuk a saját szemünkkel az ókori világ 7 csodáját. Ezek közül csak a piramisok maradtak fenn, és hordozzák még mindig több ezer év történelmét.

Bármennyire is szeretnénk, már soha nem láthatjuk a saját szemünkkel az ókori világ 7 csodáját. Ezek közül csak a piramisok maradtak fenn, és hordozzák még mindig több ezer év történelmét.

 

De lássuk, hogy is nézett ki az ókori világ 7 csodája, mielőtt örökre elveszek volna az emberiség számára!

 

1. Rodoszi Kolosszus

 

A Rodoszi Kolosszust azokból a beolvasztott fegyverekből építették, amelyek a rodosziak makedónokon aratott győzelme után maradtak. Megépítése 12 évig tartott. A Héliosz napistent ábrázoló szobor 30 méter magas volt, ami abban a korban óriásinak számított, és Mandraki kikötőjében állt. A leírások szerint úgy állították fel, hogy a hajók áthaladhattak a szobor két lába között. Nagysága és látszólagos ellenállása ellenére, a Rodoszi Kolosszus mindössze 56 évvel a megépítése után földrengés áldozata lett.

A gízai Nagy Piramis

 

Ez a legrégebbi az ókori világ csodái közül, és az egyetlen, amelyik túlélte az elmúlt évezredek megpróbáltatásait. Több mint 4000 évig ez volt a világ legmagasabb épülete. Kr. E. 2560-ban az ókori Egyiptom lakosainak sikerült felépíteniük ezt a 147 méter magas piramist, amely Hufu fáraó végső nyughelye lett. Több tízezer ember dolgozott a 2,3 millió kőtömbből álló piramis felépítésén, amelyeknek súlya 2,5 és 15 tonna között volt. Az építkezés harmonikusan és zökkenőmentesen zajlott.

3. Szemiramisz függőkertje

A kutatók mind a mai napig nem tudják, vajon valóban létezett-e ez a mérnöki mestermű. A tudósok ma azt feltételezik, hogy egy ilyen 20 méteres teraszokkal és kifinomult felszerelésekkel ellátott építmény megvalósítása lehetetlen feladat lett volna abban az időben. A legenda szerint a Függőkertet II. Nabukodonozor babiloni király építette a feleségének, Amüthisznek. A kert a mai Irak területén állhatott, az Eufrátesz folyó partján.

4. Az alexandriai világítótorony

A világítótorony, ami a tökéletesség modelljévé vált a jövőbeli hasonló építmények számára, I. Ptolemaiosz parancsára épült, Kr. e. a 3. század végén, Egyiptomban. Az épület több száz méter magasra emelkedett, és évszázadokig a világ harmadik legmagasabb épülete volt. A világítótorony földrengések sorozatának esett áldozatul a 12. és a 16. század között. Később középkori erődítményt állítottak a helyén.

5. A Halikarnasszoszi mauzóleum

A mauzóleum szó, amelyet ma egy temetkezési hely megnevezésére használunk, eredetileg egy perzsa királyi helytartó neve volt, aki Káriában uralkodott. Az ő számára épült ez a 45 méter magas síremlék, a mai törökországi Bodrum területén. Kr. e. 350-ben építették, fehér márványból, falait egyiptomi és görög szobrok díszítették. A 13. században földrengések sorozata rombolta le.

6. Az olümpiai Zeusz szobor

A 13 méter magas Zeusz szobrot a legritkább fafajták, elefántcsont, arany és drágakövek felhasználásával Kr. e 430-ban emelték Olümpiában. Sajnos a szobrot mindössze néhány évszázadig lehetett megcsodálni. 425-ben egy tűzvészben pusztult el, a megmaradt értékes elemeket pedig ellopták.

7. Az epheszoszi Artemisz-templom

Erről a pogány építészeti remekműről végtelenségig lehet beszélni, gazdag történetének köszönhetően. Egy dolog vitathatatlan: a templom megépítése valódi kihívás volt. A templomot, amelyet a tisztaság, a vadászat, a vadállatok, az erdők és a termékenység görög istennőjének tiszteletére emeltek, háromszor is újjáépítették romjaiból. Végül, az 5. században a keresztények csak az alapját és egy oszlopát hagyták meg. Ezek a maradványok napjainkban is látogathatók Törökországban.

 
 
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!